A keleti szláv népek közé tartozó oroszok elődei Kr. e. a II. században váltak el az indoeurópai népektől, majd a 6-7. században kezdték meg bevándorlásukat a mai Oroszoroszág területeire. Az általánosan elfogadott vélemény szerint a szlávok őshazájának az Elba–Dnyeper és Balti-tenger–Kárpátok közötti terület tekinthető. Több hullámban érkeztek a sztyeppe-övezettől északra eső erdős vidékre, ahol a fölművelésre alkalmas területeken egymással csak nagyon laza kapcsolatban álló települési csoportokat hoztak létre, beolvasztva a környéken élő finnugor és balti népcsoportok (merják, muromák, vótok) egyes elemeit. A 10-15. században egészen a Fehér-tengerig és az Urálig eljutottak.

A Kijevi Rusz történetét felölelő Elmúlt idők krónikája tanúsága szerint a 8-9. században a területen élő szlávoknál már kialakultak a területi-politikai képződmények, 15 nagy törzset (vagy törzsszövetséget) különböztetnek meg. A krónika a poljanokat, a szeverjanokat, az ulicsokat, a tiverceket, a drevljanokat, a dregovicsokat, a krivicseket, a radimicseket, a szlovéneket és a fehér horvátokat említi, mint szláv törzseket. A szlávok alapvetően földművelő nép volt, a törzsek egymás közt kereskedtek, a folyók mentén kereskedelmi központokként is működő városokat építettek. A déli részeken letelepedett szlávok kapcsolatba kerültek a kazárokkal és a magyarokkal is, akik adóztatták a földművelő szlávokat. A 12. században találkoztak először államalakulattal a térségben, a csuvasok Volgai Bulgáriájával.

A 9. században megjelentek a térségben, a nagy folyók mentén a vikingek vagy normannok, akiket errefelé varégoknak neveztek. Fegyveres kereskedő csoportjaik a Dnyeper, illetve a Volga mentén eljutottak a Balti-tengertől a Fekete- és a Kaszpi-tengerig. Megjelenésük katalizálta a helyi gazdasági, társadalmi, politikai fejlődést. A varégokat a Volga-menti ezüstkereskedés vonzotta, a környező falvakban raboltakat a szlávok kereskedővárosaiban értékesítették. Később szorosabbra fűzték a kapcsolatot a helyi törzsekkel, sarcért cserébe védelmet ígértek nekik más viking törzsekkel szemben. 830 környékén a Volga mentén, nem messze a mai Rjazanytól az immáron ruszoknak nevezett északiak létrehozták első központjukat,melynek vezetője a Kazár Birodalom vezetőjéhez hasonlóan kagánnak hívta magát. Ezt a Volga-menti rusz kaganátust tekinthetjük a Kijevi Rusz elődjének.

Az első orosz uralkodóház, a Rurik-dinasztia a varégoktól származtatta magát. Etnikailag azonban a szláv többség körében néhány generáció alatt teljesen elszlávosodtak. I. Rurik, a dinasztia alapítója Novgorodban uralkodott, utódját, Oleget tartják a Kijevi Rusz alapítójának.