Oroszul: матрёшка .A Matrjona becézett név egyik változatából ered a neve, mely orosz parasztok körében volt igen népszerű a századforduló végén. A név a latin eredetű mater:anya illetve a matrona: családanya szóbol származik. Egymásba rakott orosz fajáték, mely a felénél vízszintesen kettészedhető, majd egyre kisebb és kisebb lesz, míg végül az utolsó babát nem lehet szétszedni! A készítők általában ezzel, az utolsó babával kezdik el a kifaragás munkálatait. Legtöbbször öt vagy esetleg kicsivel több darabból áll, de 1913-ban elkészítettek egy 42 darabosat, 1970 pedig egy 72 darabos változatot. LEggyakrabban női alakot ábrázol, de orosz politikusok képeivel is előszeretettel díszítik. A sokgyermekes anya és a termékenység szimbóluma. Hagyományosan ébenfából, nyárfából, nyírfából vagy citrusfából készítik. A leggyakrabban előforduló motívumok rajta a következők: tulipán, rózs, harangvirág, pipacs. Eredetét többféleképpen magyarázzák! Az egyik ilyen változat a következő: Az orosz-japán háborúból visszatérő hadifoglyok hozták magukkal, tehát japán eredetűek. Az első orosz formavilágot Vaszilij Zvjozdocskin hozta létre, a festést pedig Szergej Maljutyin festőművésznek tulajdonítják. Az elődje a húsvéti tojás, mely ugyanezen az elven működött, egymásba rakható volt. A párizsi világkiállításon 1900-ban M. A. Mamontov matrjoskákat állított ki, melyeket a világkiállítás bronz érmével jutalmaztak.
|